Ching Hai Legfelsőbb Mester-t, kutatása, egy olyan megvilágosodott Mester után, aki meg tudná mutatni neki az Istenhez vezető legközvetlenebb utat, több mint harminc országon vitte keresztül hét évnyi próbálkozás alatt. Számos fontos spirituális helyet és ashramot meglátogatott abban a reményben, hogy megtalálja a Mestert.Talán megérezte, hogy vár rá!

Végül megérkezett Indiába, az országba, amely sok nagy Mesterrel áldatott meg az évszázadok során. Az ebben a misztikus országban tett utazásainak elbeszélésében Ching Hai Legfelsőbb Mester megemlíti: "Nagyon sok spirituális gyakorló van Indiában, akik csak egy ételt esznek minden egyes napon. Inkább több módszert gyakorolnak, mint egy kiválasztottat. Állandó otthon nélkül élnek, mindenhová gyalog mennek Mestereket és utakat keresve. Minden nap meditálnak, és soha nem felejtenek el gyakorolni, még ha csak egy percet is evés vagy alvás közben. Nem meditálnak röviden, épp csak egy percet. Elképzelhetik micsoda óriási belső erejük van. Néhányuk sétálni tud a tűzön, anélkül hogy megégne. Azonban ezek az apró trükkök nem tudnak elvezetni a végső szintre. Fontosabb a bölcsességet és a megszabadulást elérni. Hatalmas rejtett erővel rendelkezünk. Ha jól gyakorlunk és teljesen hiszünk magunkban, semmi sem lehetetlen számunkra." Hite, önzetlen áhítata és mindent elemésztő szenvedélye aziránt, hogy másokat szolgáljon akkor vált nyilvánvalóvá, amikor leírja az általa meglátogatott sok ashram egyikénél töltött idejét. "Amikor volt időm, mindent megcsináltam, amit el kellett végezni. Mivel a legtöbb ember nem szerette a házimunkákat, mint pl. mosogatás és padlósúrolás, én ezeket a munkákat végeztem, bár az olyan hivatali dolgozók, mint mi, rendszerint fel voltak mentve a fizikai munkák alól. Gyorsan dolgoztam, és ha bárhol szétszórva találtam dolgokat, amikor befejeztem a hivatali munkámat, gyorsan feltakarítottam a koszt, mert nem szeretem a rendetlenséget. Tudtam, hogyan kell a dolgokat újra rendbe rakni, így nagyon gyorsan tudtam csinálni."

"Minél többet dolgozunk, annál megvilágosodottabbá válunk. Őszintén szólva, nekem nagy örömet okozott a lépcső és a padló súrolása Indiában. Ujjongva mondtam magamnak: Ó! Nagyon megtisztelőnek érzem, hogy lehetőségem van megtisztítani a lépcsőt ezeknek a szenteknek. A lábaik minden nap elhaladnak erre; olyan mintha a szentek lábát mosnám. Igen megtisztelve éreztem magamat. Ez a gondolat spontán volt, nem tanította nekem senki. Pusztán a tanítványok által használt lépcső felmosása elég volt ahhoz, hogy ennyire megtisztelve érezzem magam. Hát még mennyire nagy megtiszteltetést éreztem volna, ha a lépcsőt a Mester használta volna! Jobb nekünk, ha feltétel nélkül dolgozunk. Szolgálj másokat és minden megadatik néked."

"Az ashramokban töltött időm során sohasem csüggtem egy megvilágosodott Mesteren, vagy kértem meg, nézzen, míg dolgozom. Csak szolgáltam. Súroltam a lépcsőt, tisztítottam a padlót, öntöztem a növényeket és megcsináltam olyan munkákat, amiket senki más nem akart elvégezni. Elmostam az étkezési edényeket, mert ez volt az utolsó dolog, amit az emberek meg akartak csinálni. Minden étkezés után az evőeszközök és a főzőedények olyan halomba gyűltek, mint egy hegy. Mégis minden nap örömet leltem abban, hogy elmosom őket."

Az ashramokban fáradhatatlanul végzett munka után, igazán figyelemreméltó keresésének utolsó fejezete a világ legmagasabb és legrejtélyesebb hegyláncában érkezett el; a Himalájába, a helyre, amelyet az indiaiak évszázadokig az istenek lakóhelyének hittek. Ezen okból ájtatos zarándokok milliói kíséreltek meg minden évben ellátogatni a számos szent helyre, és esetleg találkozni azon kevés megvilágosodottak egyikével, akik állítólag magányosan élnek a távolban, titkos barlangokban. Sajnos sok zarándok meghalt az út során a zord időjárási viszontagságok, földcsuszamlások vagy a veszélyes jeges terep következtében. Nagyon kevés volt a kényelem, néhányan még éhen is haltak. A legtöbb zarándokot a félelem gátolta meg abban, hogy túl messzire menjen. Csak egy szerfelett rendkívüli lény, az Egyetemes Erőbe vetett rendíthetetlen hitével és hatalmas bátorsággal hagyta figyelmen kívül a nyilvánvaló veszélyeket.

A Himalájában tett számos vándorlásáról beszélve, melyek egyre magasabbra és egyre mélyebbre vitték Őt a hólepte területekre, Ching Hai Legfelsőbb Mester ezt mondta: "Amikor a Himalájában voltam nem engedhettem meg magamnak, hogy lovat vagy bennszülött munkást béreljek. Semmim sem volt, így csak gyalogolni tudtam. Talán a folyamatos gyaloglásom tartott melegen. Máskülönben megfagytam volna, mivel vizes ruhát és cipőt viseltem eső és hó közepette a hegyekben. Némelyik csúcs magas és fennkölt volt, és félelmetesen nézett ki. Olyan őrültnek kellett lennem, mint azok a párok, akik őrülten szerelmesek egymásba és minden másról megfeledkeznek. A szerelmesek vakok a házasság kockázatához és súlyához, valamint a családi élethez, és a jövőre sem gondolnak. El vannak bűvölve az egymás iránt érzett szerelmüktől és csak annak a pillanatnak élnek."

"Azonban Isten olyan bolondokat is megáld, mint én. Amikor egy megvilágosodott Mestert kerestem csak két váltás ruhám volt, de soha nem fáztam meg a Himalájai ösvényein való átutazás közben. Néha még azt sem engedhettem meg magamnak, hogy tűzifát vegyek, hogy megszárítsam a nedves ruháimat, ezért más emberek tábortüzei melle mentem, azokat a kezemben tartva. A meleg gyorsabban megszárította a ruháimat és én is átmelegedhettem. Bizonyára vak voltam és "Isten-őrült". Valószínűleg ezt ma már nem merném megtenni."

"Csak Isten járt az eszemben és csak Istent láttam. Nem volt hely család vagy pénz számára. Elég buta voltam, de semmi más nem tudott bejutni a tudatomba, mert csak Isten volt a szívemben. Ez olyan, mint mikor szerelmesek vagyunk, teljesen vakok vagyunk szerelmünk hibáival szemben, és nem kívánunk meghallgatni semmilyen kedvezőtlen észrevételt róla. Valószínűleg ezért adott Isten védelmet nekem, különben már rég meghaltam volna."

Ching Hai Legfelsőbb Mester-t Istenhez való áhítata képessé tette arra, hogy az általa átélt, egyedül megtett utazással kapcsolatos nehézségeket és a barátságtalan hegyi környezetet leküzdje. "A Himalája néhány részén az alacsony légköri nyomás megnehezítette, hogy az ételt jól meg lehessen főzni. Csak megmosni tudtam az ételt a Gangeszben és nyersen megenni. Mégis ízletes volt. A Himalája a legcsodálatosabb hely. Megvoltam melegvíz nélkül. Szórakozás volt a hidegben megmártózni. Annyira hideg volt, hogy úgy éreztem, mintha a testem összezsugorodott volna. Ötig számoltam és azután kiugrottam a jéghideg folyóból. A testem azután olyan kivirultnak látszott, mint tíz ezer virág, és én nagyon emelkedettnek éreztem magam."

Végső vándorlásához az Istenek lakóhelyére, Ching Hai Legfelsőbb Mester úgy kezdett hozzá, ahogy gyakran tette azelőtt; csak két váltás ruhával, egy pár sportcipővel, egy hálózsákkal, vizes üveggel, néhány könyvvel és egy sétabottal. Majdnem állandóan vizes volt és fázott, ahogy egyre magasabbra hágott felfelé. Minél távolabb jutott, annál több tartozékát dobta el, hogy energiát őrizzen meg. Miután látszólag mindenét eldobta, életét teljesen Isten kezébe helyezte.

Minden megjön azoknak, akik Istent és egyedül Istent keresik. Tehát elkerülhetetlen volt, hogy egy nap megtalálja a Mestert, aki után szakadatlanul áhítozott. Az a Mester a nagy Khuda Ji Mester volt, aki magányosan élt mélyen a Himalájában. Khuda Ji Mester négyszázötven éves volt, amikor beavatta Ching Hai Legfelsőbb Mester-t a mennyei Hangon és isteni Fényen való meditáció ősi tudományába. Türelmesen maradt himalájai lakóhelyén Őrá várva. Ő volt az első és egyetlen tanítványa. Habár a meditáció ezen formáját Ching Hai Legfelsőbb Mester már gyakorolta azelőtt, Khuda Ji Mester legvégső spirituális erőátadásban részesítette, amely a Beavatás lényege. Csak az a néhány nagy Mester, aki elérte a Legvégsőt, tudja véghezvinni a Beavatást.

Ching Hai Legfelsőbb Mester ritkán beszél Khuda Ji Mesterről, aki elhagyta a fizikai birodalmat röviddel azután, hogy nemes küldetését beteljesítette. (Ching Hai Legfelsőbb Mester) Mindazokat méltányolja, akik keresése során minden egyes ponton tanították Őt, de a legnagyobb elismerést Istennek tartogatja. "Sok Mesterem volt, kézzelfogható is és megfoghatatlan is, és mindegyik különböző dolgokat tanított nekem. Az az igazság, hogy Isten az én egyetlen megvilágosodott Mesterem." Azonban egyszer, amikor tanítványai egyike a nagy himalájai Mesterről kérdezte, azt mondta: "Ó! Követtem egy himalájai Mestert - egy nagyon nagyot! Ő azonban eltávozott. Csak egy tanítványa volt, ez én voltam. És nekem kell folytatnom a munkáját."

Ching Hai Legfelsőbb Mester Khuda Ji Mesterrel való élménye után több hónapig a Himalájában maradt, hogy tökéletesítse a meditáció ősi tudományát. A szélsőséges feltételek és a sok hányattatás ellenére úgy érezte erősen kötődik ehhez a sajátosan spirituális területhez; miként egyszer elmondta: "A Himalájában érezhetitek, hogy minden állat és növény finom és barátságos légkört áraszt. Az ég nyugodt volt és határtalan, a fenyők nagyon barátságosak voltak. Egy magas kiemelkedésen éltem, és úgy éreztem, a fehér felhők körülöttem sodródnak. Olyan volt, mintha járkálnék a felhőkön. Én nem hívtam a felhőket, hogy ússzanak nekem, önszántukból jöttek. Láthattatok már felhőkön úszó embert ábrázoló festményt; pontosan ez az, amit próbálok leírni. Ez nem mennyei jelenség volt, inkább egy mindennapi látvány a Himalájában."

A síkságra vissza térve meglátogatta azon ashramok egyikét, amelyben előzőleg járt. Mialatt guggolva egy eldobott újságot olvasott, az ashram egyik leghosszabb ideje ott tartózkodó tanítványa, aki három a származásban egymást követő mester irányítása alatt gyakorolt, nyíltan bemutatott egy teljes testtel végzett földre borulást előtte, és a körülöttük állók szeme láttásra megérintette, sőt megcsókolta lábait. Természetesen Ching Hai Legfelsőbb Mester megriadt és megrendült, amint később elmesélte: "Nem az volt az első alkalom, hogy találkoztunk. Több hónapig együtt dolgoztunk és együtt teáztunk. Ő azonban leborult előttem azután, hogy visszatértem a Himalájában tett utazásomból. Féltem, hogy az egóm akkorára nő, mint a hegy! Mivel ezután mindenki körülöttünk volt, igazán meglepődtem. Annyira meg voltam döbbenve, hogy semmi sem tudtam gondolni. A tudatom kiüresedett és képtelen volt bármilyen további gondolatot alkotni az esetről. Csak azt tudtam, hogy el kell mennem." És így is tett azonnal.

Szándékosan próbált észrevétlen maradni átutazva Indián. Fenséges Belső Fényét azonban lehetetlen volt elrejteni.

India Maha Kumbh Mela fesztiválján, amelyet tizenkét évente tartanak Hardwarnál Uttar Pradesh-ben a Gangesz folyó partján, az ország minden részből hinduk milliói gyűlnek össze egy teljes hónapra. Ez a spirituális Mesterek egy ritka összejövetele, akik közül sokan csak ezen alkalomból jönnek le a Himalájából, ezért a zarándokok kérdésekkel és mindenféle ajándékokkal jönnek hozzájuk. Talán nem meglepő módon, Ching Hai Legfelsőbb Mester látogatása nagy izgalmat okozott. "Amikor a Kumbh Mela-n voltam, sok ember követett engem. Indiában, ha egy nő egyedül megy ki az utcára az emberek köveket dobálnak rá, rossz nőnek gondolva őt. Előttem azonban - habár egyedül utaztam - meghajoltak az emberek és fűszereket, kókuszdiót, virágokat és ételt kínáltak nekem. Sőt, a legjobb sátrat adták nekem, melyet rendszerint nagy Mesterek számára foglaltak le. Egyedül használhattam egy nagy sátrat, még néhány másik Mesternek egy sátorba kellett összepréselődnie."

"Semmi sem volt rajtam, ami figyelmet érdemelt volna. Nem szögeltem magam vagy növesztettem szakállt, hamuval sem feketítettem be magam és olyan sovány sem voltam, mint egy csontváz. A szenteket abban a pillanatban felismertétek, ahogy láttátok őket. Egész nap kint voltak a napon, ezért legtöbbjük sötét bőrű volt. Szakállt növesztettek, mert nem volt idejük borotválkozni. A hajuk is hosszú volt. Azonnal megállapíthattad, hogy ők megvilágosodott Mesterek vagy szentek. Én egyáltalán nem így néztem ki."

Végül elhagyta Indiát, de nem számított merre ment, az emberek ösztönösen tudták spirituális nagyságát. Nem kívánt követőket, de mindegy volt hányszor menekült el azoktól, akik megtalálták, ők egyre csak jöttek. Végül Taiwanon, épp úgy ahogy Indiában, New Yorkban és a világ más részein, más eseményeken történt, megtalálta Őt a spirituális keresők egy csoportja, akiket Isten vezetett hozzá. Abban az időben névtelenül élt egy kis, alig ismert templom mögött. Megérintette az őszinteségük és belátta, hogy nem menekülhet el tovább élete küldetése elől. A keresők őszintén keresték a beavatást, ezért Ching Hai Legfelsőbb Mester megadta nekik, és így megkezdte közéletét, mint Mester.

Míg Ching Hai Legfelsőbb Mester küldetése elsősorban és legfőképpen spirituális, mindazonáltal nélkülözhetetlen anyagi támogatást nyújt a szükséget szenvedő embereknek, amikor csak lehetséges. Ennek eredményekképp az elmúlt néhány év alatt számos díjat kapott humanitárius tevékenységéért, melyet során emberek millióit segítette az egész világon a természeti csapásokkal, a szegénységgel és a betegségekkel folytatott küzdelmükben. A messze legnevezetesebbet, az 1994-ben kapott Világ Spirituális Vezetősége Díjat az Egyesült Államok hat államának (Illinois, Iowa, Wisconsin, Kansas, Missouri, Minnesota) kormányzói adták át az 1993-as Mississippi árvíz utáni segítségéért. Egyéb segítségnyújtásainak nagy része észrevétlen maradt, mivel azokat nem a kormányonokon keresztül vitte véghez. Válogatás nélküli együttérzése, akárcsak türelme, eltökéltsége és kitartása melyek egész életén keresztül megmutatkoztak, fontos tulajdonságok minden spirituális kereső számára. Ezek azok a tulajdonságok, amelyeket tanítottak és példákkal is szemléltettek az olyan régi, nagy Mesterek, mint Jézus, Shakyamuni Buddha, Krishna, Lao Tzu, Mohammed, Guru Nana és a többi. Amíg mindegyik Mester élete egyedi, a spirituális út, amelyen jártak mindig ugyanaz volt. Az az út a mennyei Hangon és Fényen való meditáció útja. Ching Hai Legfelsőbb Mester Quan Yin Módszernek nevezte el, mert első nyilvános előadásait Formosán tartotta. Quan Yin egy kínai kifejezés, amely a belső Rezgés megfigyelését jelenti.

Ez az eredeti Rezgés vagy Hang transcendentális természetű és ezért csendben észleljük. Jézus tanítványai "Szentlélek"-nek vagy "Igének" nevezték (amely a görög "Logos" szóból származik, és hangot jelent). "Kezdetben vala az Ige, és Az Ige vala Istennél, és Isten vala az Ige." Miután Shakyamuni Buddha elérte a megvilágosodást, Ő is erről a Hangról beszélt, melyet a "halhatatlanság dobjának" nevezett. Krishna egyenlővé tette Magát az "élet hangjával". Mohammed ezt a Hangot a Gare-hiránál levő barlangban észlelte, amikor látomása volt Gábriel arkangyalról, és Lao Tzu a Taót úgy írta le, mint a "Nagy Hang"-ot.

A spirituális Fény szintén az Isteni Jelenlét egyik tényezőjeként nyilvánul meg. Ennélfogva a nagy Mesterek az érzékfeletti Hangban is és Fényben is részesítenek, Ching Hai Legfelsőbb Mester elmondása szerint "Így kapcsolatba kerülünk ezzel a Lélekkel, amely az isteni Fény és Rezgés megnyilatkozása, és azzal hogy így teszünk, megismerjük Istent. Valójában, ez nem igazán egy módszer. Ez a Mester ereje. Ha rendelkezetek vele, akkor át tudjátok adni. A módszer transcendentális, melyet a nyelvünk nem tud kifejezni. Még ha valaki le is írja nektek, nem fogjátok megkapni a Fényt és a Rezgést, a belső békét és a bölcsességet. Mindent átadás csendben történik, és látni fogjátok régi Mestereiteket, mint pl. Jézust vagy Buddhát. Meg fogtok kapni mindent, amire szükségetek van, hogy a nyomdokaikba lépjetek és lassanként Krisztus-szerűvé fogtok válni, és eggyé fogtok válni Istennel."

A Quan Yin meditáció ősi üzenete sok országba terjedt szét az egész földgolyón. Ching Hai Legfelsőbb Mester sok előadását és közvetlen beszédeit számos könyvben leírták valamint hang és videó kazettára rögzítették több nyelven, és különböző hitű emberek százezrei kaptak beavatást. Ching Hai Legfelsőbb Mester minden őszinte kérőt elfogad a beavatásra, amely akárcsak nyilvános előadásai mindig ingyenes. A beavatást kérőknek egyet kell érteniük az életre szóló kötelezettségvállalással, az életmód etikai kódexének alapjával, amihez hozzátartozik a lakto-vegetáriánus vagy vegetáriánus étrend megtartása. Küldetését a színpompás művészi alkotásai, kitűnő divat és finom ékszer modelljei eladásából finanszírozza, amelyeket már mind kiállított nemzetközileg is a kritika hangos üdvözlésétől kísérve.

Ching Hai Legfelsőbb Mester éltető és önfeláldozó munkájának gyors üteme ma is tovább folytatódik és Isten kegyelmével még sokáig fog a jövőben is. Munkája annyi embert fog képessé tenni amennyit csak lehet arra, hogy lehetősége legyen kapcsolatba kerülni a legértékesebb teljesen megvilágosodott Mesterrel. Gyakran mondta, hogy ilyen kapcsolat talán egyszer létesül évek millióiban, így természetesen üdvözli mindazokat, akik úgy érzik, most végre elérkezett az idejük.

Ching Hai Legfelsőbb Mester Au Lac-ban (Vietnam) született. Az édesapja nagyon híres természetgyógyász volt. Kedvelte a világirodalmat és különösen érdekelte a filozófia. A kedvencei közé tartoztak Lao Tzu és Chuang Tzu írásai, ezek már gyermekkorában rendelkezésére álltak. Még mielőtt iskolába íratták volna, ő már elolvasta ezeket és más keleti és nyugati filozófia műveit.

Nem mindennapi gyermek volt. Gyakran találták filozófiai művek társaságában, miközben a többi gyermek a házi feladatát készítette vagy játszott. Ez nyugtalanította édesapját, aki megkérdezte, hogy érti-e ezeket a műveket. Ő így felelt: Édesapám, ha nem érteném, nem érdeklődnék irántuk. Bár az aggodalma megmaradt, az édesapa elnézte a kislány szokatlan érdeklődését, mert folyamatosan kitűnő teljesítményt nyújtott az iskolában.

Noha szülei katolikusok voltak, nyitottak voltak a buddhizmus tanai iránt. Nagyanyja - akivel a Mester nagyon szeretett együtt lenni - buddhista volt, s megtanította unokáját a szent szövegekre és imádkozásra. Ilyen háttérrel kellő nyitottságra tett szert a vallással kapcsolatban. Reggel katolikus templomba látogathatott, délután buddhista pagodába és előadást hallhatott a szent tanításról. Mindezek következtében sok kérdés fogalmazódott meg benne: "Honnan jöttünk? Mi a halál utáni élet? Miért különböznek annyira az emberek?"

A háború alatt orvos és ápolónő hiány volt a városban, ahol élt, ezért a Mester segített a kórházban iskola után. Megmosta a betegeket, kiürítette az ágytálakat és erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy enyhítse a szenvedést. A különböző országokban élő barátai gyakran nevezték őt "élő Buddhá"-nak vagy "tréfás szent"-nek a humorérzékéért és a mindenkire kiterjedő kedvességéért.

Mindig volt egy nyugalmas hely nála az állatok számára, és gyakran lehetett hallani arról, hogy hazavitt egy sérült állatot, gondoskodott róla, majd szabadon engedte. Ha meglátott egy lemészárolt állatot, sírva fakadt, és azt kívánta, hogy bárcsak megakadályozhatná a szenvedést a világon. Egész életében vegetáriánus volt, és mindig elutasította a gyilkolást.

Amikor gyermek volt, egy csillagjós azt mondta, hogy ő egy rendkívüli és nagyon intelligens ember, aki magasabb rendű személyiséggel és erkölccsel rendelkezik. Megjósolták, hogy ha nem megy férjhez, lemondó és megvilágosult lesz, ám ha férjhez megy, akkor egy boldog kapcsolata és egy csodálatra méltó férje lesz. Ezt a jóslatot többször megismételték későbbi életében. (Még különböző országokban is!)

Amikor elhagyta az otthonát, hogy a Himalájába vonuljon, az édesanyja elment egy Quan Yin pagodába, hogy tanácsot kérjen. Egy olyan pagodát választott, amelyről azt beszélték, hogy az Avalokitesvara Bodhisattva válaszol az őszinte hívek kérdéseire. Azt a választ kapta, hogy: A Mester egy nagyon kivételes és nemes gyermek, egy az egymilliárdból. Quan Yin küldötteként jött a világra, hogy érző teremtményeket mentsen meg a szenvedéstől.

Egy ideig Németországban dolgozott fordítóként a Vöröskeresztnél, és önkéntesként hosszú órákat dolgozott az au lac-i menekültekkel foglalkozó hivatalban, a saját egészségének és kényelmének rovására. A Vöröskeresztnél végzett munka során kapcsolatba került sok országból érkező menekülttel. Háborúk és természeti katasztrófák okozta szenvedést és zűrzavart látott szakadatlanul. Rengeteget szenvedett miközben azt kutatta, hogyan enyhíthetné a fájdalmat, amellyel folyton szembe találta magát, és rádöbbent, hogy egy ember képtelen megállítani az emberiség szenvedését. Ez még erősebben hajtotta a megvilágosodás felé, amint ráébredt arra, hogy csak ez tud enyhíteni az emberiség fájdalmán. Ezért, miközben Európában élt, komolyan folytatta a meditációt. Új tanárokat keresett, elolvasott mindent, amit csak tudott és sok módszert kipróbált. Azonban gyakran érezte, hogy az nem működik és, hogy nem élte meg azt a jelenséget, amelyről az írások szólnak, nem jutott el a megvilágosodás állapotába. Ez rendkívüli csalódás volt a számára.

Kivételes módon képes volt átlátni az összes vallást. Tanulmányozta és tanítja Jézus, Buddha, Lao Tzu és mások szavait. Folyamatosan rámutat a nagy tanítások közti hasonlóságra, az ő szemén keresztül megláthatjuk, hogy az összes nagy mester ugyanazt az Igazságot hirdette. Gyakran megmagyarázza, hogyan keletkeznek különböző vallásos nézetek az idők során, különböző országokban élő, különböző emberek, különböző véleményéből, és megértéséből.

Németországban boldog házasságot kötött egy német tudóssal. Férje két területen szerzett doktorátust. Kedves, figyelmes és támogatást nyújtó férj volt. Vegetáriánus lett, elkísérte a feleségét a zarándokútjaira és nagymértékben támogatta a jótékonykodás területén kifejtett munkáját. Jóllehet, Ching Hai Legfelsőbb Mester úgy érezte, hogy fel kell bontania a házasságát, hogy követhesse lelki céljait. Hosszan beszélgettek erről a férjével és az elvállás annak egyetértésével történt. Ez különösen nehéz döntés volt mindkettőjük számára, de nagyon erősen érezte, hogy ez volt a helyes döntés a számára és szüksége volt erre, hogy folytassa a megvilágosodás útját.

Különválásuk után, azt a tökéletes módszert kereste, amely képes hozzásegíteni az egyént a felszabaduláshoz egy életen belül. Viszont egyik tanára sem ismerte ezt. Utazgatott, keresett, kutatott mindenhol, és végül sok év után rátalált egy Himalájai Mesterre, aki beavatta őt a Quan Yin Módszerbe, Isteni Erőátadásban részesítette, amit olyan sok év óta keresett. Egy idő elteltével a Quan Yin Módszer által teljesen megvilágosodott, majd folytatta a gyakorlást és megértésének tökéletesítését. Egy ideig visszavonultságban maradt a Himalájában folytatva napi gyakorlását.

Végül Formosába (Taiwan) utazott. Egy este, meditálás közben egy csoport ember kopogott a kis formosai pagoda mögötti szoba ajtaján, miközben tombolt a tájfun és zuhogott az eső. Amikor a Mester megkérdezte, hogy miért jöttek, ők így válaszoltak: A Könyörületesség Istennője válaszolt az imáinkra és rólad beszélt nekünk és azt mondta, hogy Te vagy a nagy Mester, és hogy hozzád imádkozzunk a megszabadulást adó módszerért. A Mester megpróbálta elküldeni őket, de ők nem akartak elmenni. Végül a Mestert megérintette az őszinteségük és az odaadásuk és beleegyezett, hogy beavatja őket, miután beleegyezésüket adták, hogy a tisztuláshoz előírt néhány hónap során a vegetáriánus diétához ragaszkodnak.

Félénk természetű lévén, Ching Hai Legfelsőbb Mester nem keresett magának tanítványokat. Tulajdonképpen elfutott azok elől, akik keresték Őt. Ez Indiában, Németországban, Formosában és az Egyesült Államokban történt ahol igénytelen életet élt egy kis pagodában. Amikor harmadszor is "felfedezték" Formosában, rádöbbent, hogy nem szabad elfutnia az előtte heverő elkerülhetetlen feladat elől. Az Igazságról szóló üzenetét elkezdte megosztani mindazokkal akik hallani akarták, és komoly szándékú hallgatóit beavatta a Quan Yin Módszerbe.

Munkájának híre szájról szájra terjedt az első kicsiny formosai csoporttól, sok százezer emberhez. A Mester legtöbb beavatottja Formosában van, mivel itt tartózkodott a leghosszabb ideig. A legutóbbi években Ázsiában, az Egyesült Államokban, Latin Amerikában, Ausztráliában, Kanadában, Mexikóban, és Európában járt és tanított. Különböző társadalmi osztályból származó és különböző vallási háttérrel rendelkező emberek tettek nagy előrelépést lelki életükben az Ő segítségével. Hálás barátokat és tanítványokat találunk az egész világon, készen arra, hogy segítsenek másoknak abban, hogy tanuljanak szeretett Mesterüktől.

Azonfelül, hogy spirituális tanításai és a beavatások által számtalan embernek nyújtott segítséget, Ching Hai Legfelsőbb Mester végtelen energiáját arra használja fel, hogy támogassa a szenvedőket és nélkülözőket. Az utóbbi években emberbaráti törekvései milliók szívét és életét érintették meg az egész világon. A Mester nem tesz különbséget a szenvedés között, akár lelki tudatlanság, akár anyagi ínség, akár más körülmények okozzák. Ahol szenvedést lát, ott segít.

Következzék néhány példa Ching Hai Legfelsőbb Mester elmúlt években folytatott humanitárius tevékenységéről: segítséget nyújtott a hajléktalanoknak az Egyesült Államok és más országok területén; a délkaliforniai tűzvész áldozatainak; az árvíz pusztított területek áldozatainak az Egyesült Államok középnyugati részén, Kína középső és keleti tartományaiban, Malaysiában, Au Lacban, Hollandiában, Belgiumban és Franciaországban; megsegítette a hátrányos helyzetű idős embereket Brazíliában; a Pinatubo vulkán kitörése következtében hontalanná vált fülöp-szigetieket; a Thaiföld északi részének katasztrófa sújtotta áldozatait; Formosa és Szingapúr ínséget szenvedő családjait, Molokai és a Hawaii-szigeteken élő leprásokat; támogatott lelki közösségeket Indiában, Németországban és Ugandában; szellemi fogyatékos gyerekeket nevelő családokat Hawaii-n: a Los Angeles-i és japán földrengés áldozatait; amerikai veteránokat; au lac-i árvákat; az AIDS és rák ellenszerét kutató orvosi intézményeket az USA-ban és sok-sok más országban, és az Ő munkája folytatódik... Nem szabad megfeledkeznünk Ching Hai Legfelsőbb Mesternek az au lac-i menekültek érdekében tett szüntelen és fáradhatatlan erőfeszítéseiről, úgy a menekülttáborok kapuin belül, mind kívül.

Bár sohasem hajszolta az elismerést, nagyra értékelik a világ minden részén és emberbaráti tevékenységéért többször kitüntették kormányhivatalok. Többek között 1993. október 25-ét Honolulu polgármestere "A Ching Hai Legfelsőbb Mester Napjának" nyilvánította. Hasonló megtiszteltetés érte 1994. február 22-én Illinois, Iowa, Wisconsin, Kansas, Missouri és Minnesota államokban. Megkapta a "Világ Békedíj"-at Honoluluban, s 1994. február 22-én egy Chicagóban rendezett ünnepség során a "Világ Spirituális Vezetője Díj"-at vehette át. Az esemény alkalmából a világ minden tájáról érkeztek gratuláló táviratok magas rangú kormányhivatalnokoktól, köztük Clinton, Bush és Reagen amerikai elnököktől is. Megkapta az "Amerika tiszteletbeli állampolgára" címet is.

Egy ideig Ching Hai Legfelsőbb Mester az általa tapasztalt belső szépség művészi kifejezésének szentelte magát. Kreatív munkái között megtalálhatók festmények, díszes legyezők, lámpák, belső dekorációk, díszkertek, ruhatervezés, költemények, zenei kompozíciók és dalok. Ezek közül többet eladott a pénzalapok növelése és a jótékonysági célból.

Elmondta, hogy Ő sem volt mindig megvilágosodott. Ugyanolyan világi életet élt, mint bárki más, tapasztalatból ismeri problémáinkat, fejfájásainkat, szenvedélyeinket, vágyainkat és kétségeinket. Ám megismerhette a Buddhaság Mennyei Birodalmát, s tudja, hogyan lehet eljutni oda. Életének legfőbb célja, hogy segítsen bennünket az utazásunkon, a szenvedés és az öntudatlanság zűrzavaros állapotából, a Tökéletes Isten Megismeréséhez, a Mennyei Üdvösséghez és az Abszolút Tisztaságához. Ha készen álltok, vár titeket, hogy hazavezethessen!

Az érdeklődők számára szociális és kulturális hátterüknek megfelelően különféle előadásokat tart, legyen a hallgatóság keresztény, mohamedán, buddhista vagy taoista, stb. Beszél angolul, franciául, németül, kínaiul és au lac nyelven. Szívesen látjuk a beavatáson mindazokat, akik szeretnék megtanulni és gyakorolni Ching Hai Legfelsőbb Mesterrel a Quan Yin Módszert. Előadásai, valamint a beavatás ingyenes.

Ching Hai Legfelsőbb Mester a spirituális bölcsesség és iránymutatás, a feltétel nélküli szeretet és együttérzés élő megtestesítője. A világ különböző országainak elnökei, államfői ismerték el humanitárius fáradozásait. Kitüntették a Nemzetközi Béke Díjjal, a Világ Spirituális Vezetője Díjjal és az USA több államában Tiszteletbeli Állampolgárságot kapott. Számos nagy jelentőségű eseményen volt meghívott előadó, többek között ENSZ tárgyalásokon New Yorkban és Genfben.

Ching Hai Mester azt mondja, hogy nem volt mindig megvilágosult. Hétköznapi világi életet élt és tapasztalatból ismeri problémáinkat, szívfájdalmainkat, szenvedéseinket, vágyainkat és kétségeinket.

Sok országot bejárt, keresve a megvilágosodás tökéletes módszerét. Több évi próbálkozás, kísérlet és megpróbáltatás után végül Ching Hai Mester megtalálta a Quan Yin módszert és Isteni erőátadásban részesült a Himalájában. Miután szorgalmasan gyakorolt, elérte a teljes megvilágosodást. Elmondása szerint egyetlen célja van az életben: az, hogy ráébressze az emberiséget valódi, igaz természetére, és az, hogy irányt mutasson azoknak, akik készek arra, hogy visszatérjenek az eredethez.

"A belső békét elérve minden mást is elérünk. Minden elégedettség, az összes világi és mennyei vágy beteljesülése Isten Országából fakad - ami örök harmóniánknak, örök bölcsességünknek és mindenható erőnknek belső felismerését jelenti. Ha ezeket nem érjük el, sosem találunk beteljesülésre lehet akármilyen sok pénzünk vagy hatalmunk, vagy bármilyen magas pozíciót tölthetünk be."