Ching Hai Legfelsőbb Mester beszéde
külföldi gyakorlók előtt
Hsihu Központ, Formosa
1995. június 12.
Valójában bárkit is szeretünk és nagyon közel érezzük magunkat hozzá, azzal az emberrel együtt leszünk a halálunk után. Még az átlagemberek is át fogják élni ezt. Például, amikor meghaltok - még ha nem is a Quan Yin Módszert gyakoroljátok, és ha életetek alatt nem csináltok semmi rossz dolgot, hogy gyötörjétek a lelkiismereteteket -, úgy halálotok után látni fogjátok a rokonaitokat és a barátaitokat. Akik jók, akikkel jó a kapcsolat, és olyan jók, mint ti vagytok, azok veletek lehetnek egy rövid ideig, és azután mindegyiknek vissza kell mennie az életbe, be kell fejeznie a küldetését, vagy teljesítenie kell azokat a dolgokat, amiket még nem fejezett be, vagy tanulnia kell valami újat, ahogy az szükséges. Szóval ne aggódjatok, ha igazán szerettek engem, akkor együtt lehetünk. (Taps.) És még ha vissza is kell jönnünk ismét, együtt jövünk vissza, ha akarjátok. (Taps.)
Egy legutóbbi felfedezésben szerepel egy orvos, egy pszichológus. Meg akart gyógyítani valakit, ezért hipnózist használt arra, hogy meggyógyítsa ezt a bizonyos betegségben szenvedő embert. És ahogy visszatérítette azt az embert a múlt életbe, akkor véletlenül rájött, tudjátok, rájött arra, hogy a legtöbb beteg ugyanazt mondja neki: hogy visszajutottak a múlt életbe és eljutottak arra a pontra, ahol előzőleg meghaltak, és azután átszaladtak az alagúton, azután látták a fényt, látták a fénysugarakat, és így tovább. És ezután mint egy bíróság, nem igazából megítélték őt, csak elmondták neki, hogy mi rosszat tett az életében, esetleg helyre kellene hoznia azt és jó útra kellene térnie legközelebb, és ilyesmiket. És ha valami rosszat csináltak életükben, annak olyan borzalmas tapasztalatnak kell lennie, mintha a poklon mennének keresztül, mert olyankor át fogják élni az áldozat érzéseit. Ezt hívjuk pokolnak. Amikor egy másik ember terrorizál vagy gyötör minket, az borzalmas. Így aki ilyen érzést okoz a másiknak egy élet során, annak át kell élnie az áldozat érzését, miután elhagyja ezt az életet - és ez elől nem tud elmenekülni. Tudjátok. Akik ott ülnek, azok hagyják, hogy nézze, mint egy mozit, de az érzés nagyon valódi. Így attól függ, hogy milyen borzalmas cselekedetet tettünk ebben az életben, hogy megtapasztalunk-e ilyen nagyon-nagyon borzalmas érzést halálunk idején. Halottak vagytok, miután elhagytátok ezt az életet. Mindig van egy pihenési időszak ezek között.
Ezen idő alatt átéljük azokat a gyötrő érzéseket, amiket más embereknek okoztunk. Ez nagyon borzalmas, és ha túl sok rosszat, túl sok borzalmasat cselekedtünk, akkor a szenvedésünk úgy tűnik, hogy örökké folytatódik - örökké, mert a szenvedés ideje mindig hosszú, az örömé pedig mindig rövid. Szóval a közbeeső időszakban ők sokat szenvednek, ha sok szörnyűséget követnek el az életükben. Ez az, amit pokolnak vagy büntetésnek hívunk.
Na most az az orvos rájött arra, hogy a legtöbb betege, majdnem az összes, ugyanezt mondta neki. És akár rossz, akár jó dolgokat tesznek, akkor is látni fogják a rokonaikat és barátaikat később, akik jönnek és ugyanazon a szinten üdvözlik őket. És miután végeztek a büntetéssel vagy a visszapillantással arra, hogy milyen jó cselekedeteket vagy rossz dolgokat csináltak az életben, akkor befejezik az ítéletet, saját megítélésüket. Valóban - senki sem ítéli meg őket, még ha a három szeretett lény ott is ül, ők csak valahogy irányítják vagy tanítják őket, vagy nagyon megértőek. Csak mi, mi ítéljük meg magunkat az érzéseink miatt, mert bármit is teszünk másoknak, az vissza fog hatni ránk ugyanúgy, még jobban felnagyítva. Mert ezek mi magunk vagyunk, akik tudjuk mindezt, tudjuk részletesen, hogyan tettük azt másokkal - így a szenvedés többszörös. Tehát miután átmennek mindezen a szenvedő vagy jutalmazó időszakon a halál és a következő élet között, ismét visszatérnek ebbe az életbe, hogy valami mást tegyenek, vagy ugyanazt csinálják, ha azt a haláluk előtt nem kielégítően fejezték be. Ha igen, akkor tanulnak más, új dolgokat, vagy ha akarják, folytatják az utolsó elfoglaltságukat.
Legtöbbször ezután ezt fogják tenni, a rokonok és barátok leginkább összejönnek, és ismét visszatérnek. Megpróbálják megszervezni ezt, például anya és fia ismét visszajön és együtt marad, vagy férj és feleség, nővér és fivér, stb. - de más szerepekben, szerencsétlenül vagy szerencsésen. Ezért van az, hogy néha hallotok talán anyáról és fiáról, néha még úgy is, mint férjről és feleségről, mert a mennyekben sem rossz, sem pedig jó dolgok nincsenek. Minden csak egy tanulási tapasztalat, de a tapasztalat természetétől függően kell lennie jónak és rossznak. A rossz tapasztalatok rossz érzéssel járnak, a jó tapasztalatok pedig jó érzéssel; különben nem létezhet tapasztalat. Ha minden tapasztalat ugyanaz, jó vagy rossz, lapos, semmi érzés, semmi érzelem, nincs szenvedés, semmi, úgy nincs megkülönböztetés a tapasztalatok között, és ezért nem tudtok a megismerés révén fejlődni - megismerve, hogy ez rossz, ez fáj; ez jó, boldogságot hoz. Értitek, hogy értem?
Valójában nincs ítélkezés. Nincs ujj, amelyik rád mutat, mondván: "Te rossz ember vagy, te jó ember vagy." Ez nem így van. Csak a választásotok természete, a bennetek lévő bölcsesség mondja nektek, hogy válasszátok azt, ami hasznosabb, ami boldogabb másoknak és nektek. És ha nem hoztok ehhez hasonló jó ítéletet életetek során, akkor meg kell tapasztalnotok, hogy a rossz dolog tényleg fáj, meg kell tapasztalnotok a fájdalmas érzést: hogy tudjátok legközelebb, hogy ne csináljátok ezt ismét, mert ez rossz választás. Látjátok? Így tanuljuk meg egyik életről a másikra azt, hogy jól döntsünk, hogy cselekedeteinknek igazán bölcs választéka legyen. Ezért aratjátok a jutalmat itt és a túlvilágon. Hm? Tehát ha azokat a jó dolgokat teszitek, amiket mondtam nektek, akkor biztosan ismét együtt leszünk, mert a tapasztalat és a választás természete szerint minden, ami jó, az össze fog tartani. Ilyesmik. Értitek, mire gondolok? Rendben. És ha jó választást hoztok ebben az életben, biztos vagyok benne, hogy együtt leszünk. Hosszabb ideig.
Ha rosszul döntötök, esetleg külön kell válnunk egy időre, amíg valóban felismeritek, hogy az rossz választás, és tanultok, befejezitek azt a tapasztalatot. Utána megengedik nektek. A hipnózis bebizonyította ezt néhány orvos révén, akik véletlenül rájöttek erre a reinkarnációs dologra, amit sok ember nem hisz el, nem fogad el, vagy nem ért meg.
Bárhogy is, nekünk, a beavatottaknak nem kell így újra születnünk, nem kell közben megpihennünk és átmennünk az ítélkezésen meg ilyeneken, ha igazán követtük az előírásokat és azt az utasítást, hogy próbáljunk meg olyan jól meditálni, amennyire csak tudunk, próbáljunk meg olyan jók lenni, amilyenek csak lenni tudunk, és mindig helyesen döntsünk. Akkor persze, még ha át is kell mennünk az ítélkezésen, nem lesz mit mondanunk, csupán jó dolgokat. De nekünk nem kell. A Mester gondoskodik minderről. Most ez már egy más terület. Értitek, hogy gondolom? (Taps.) Szóval ezt csak azért mondom nektek, hogy tudjátok, hogy még az átlagemberek is újra együtt lesznek. Hát még mennyivel inkább igaz ez ránk, a kékvérű család fivéreire és nővéreire. (A Mester nevet és a közönség tapsol.) Mi nemes, nemes vonaltól származunk. Mi természetesen együtt maradunk.
