Article Index
Három módon válhatunk szabaddá. Beszéltem az odaadás azon módjáról, ami a legkönnyebb. Csak hisztek egy szentben és imádkoztok hozzá áldásért és megszabadításért, és amikor elhagyjátok ezt a világot, megszabadultok. A második, hogy beavatást nyertek egy mester által, és magatok is mesterré váltok. Ez persze ideálisabb, mert akkor megmenthetitek a családotokat és más lényeket is, nem csak magatokat. Ez nemesebb és ez az, amit Isten, vagy a mester akar tőlünk. Amikor egy személy mesterré válik, a mennytől a pokolig számos lényt menthet meg. Bármilyen lényt megmenthet, és bármiféle síkon mozoghat. A megszabadulás harmadik módja, ha egy beavatott ember rokonai vagy barátai vagytok, még akkor is, ha már meghaltatok. Ha meghaltatok, már a pokolban vagytok, és tegyük fel, hogy az ükunokátokat beavatja egy nagy mester, akkor azonnal szabadok lennétek, és a mennybe mennétek. Ha egy beavatott személynek vagyunk a barátai, akkor is segítséget kapunk a mestertől.
Ez a megszabadulás három módja. Természetesen én az önfegyelem módját hangsúlyozom, mert ha egyszer beavatottak vagyunk és elindulunk az önfegyelem útján a megvilágosodás felé, akkor sok-sok nemzedékünk (múlt, jelen és jövő) szintén megszabadul. Azért, mert ezek a nemzedékek és rokonok kötődnek hozzánk a "karma törvényén" keresztül. Ami más szóval adok-kapok, ok és okozat - és folytatódik sok életen és sok nemzedéken keresztül.
Kérdés: Ha a lélek egyszer felébred, utána aktívan éber marad?
Mester: Igen, mindig. A test aludni fog, a tudat néha bele fog gabalyodni egyéb célokba, de ezt a lélek soha nem teszi meg ismét. Ha egyszer felébredt, mindig ébren marad. De még akkor is kell az együttműködő tudat, a test, és az érzelmek, hogy a legjobban dolgozzunk a lélek irányító erejével a világ nagyobb hasznára. Ezért a beavatás után, még akkor is, ha megízleltük a megvilágosodást és ismerjük önmagunkat, mi még mindig folytatjuk a gyakorlást, azért, hogy a tudatot hozzászoktassuk a lélek megvilágosodott módjához, és azért, hogy ne süllyedjen le újra a fizikai szintre, a dolgok intézésének megszokott módjához és a belérögzült elképzelésekhez.
