Közvetlen Kapcsolat Istennel

belső fény és hang meditációval

Article Index

<<Tartalomjegyzék

 

A legtöbb emberi lény azt hiszi, hogy nem követhetik Jézus példáját, egyszerűen azért, mert nekik azt mondták, hogy túl tudatlanok, túl buták, túl haszontalanok, hogy ők semmik. És mivel ez az agymosás nemzedékről nemzedékre állandósult, végül elhitték.

"Aki bennem hisz, az véghez tudja vinni mindazt, amit én teszek." (János 14.12)

Jézus nem mondta, hogy ő az egyetlen, aki véghez tudja vinni mindezeket a csodákat, képes az embereket tanítani és felszabadítani. Azt mondta, hogy ugyanezt mi is meg tudjuk csinálni, sőt még hozzátette:

".és ennél nagyobb dolgokat fog ő tenni."(János 14.12)

Szóval, ha Jézus azt mondta, "Bármi, amit én ma megteszek, azt te is meg tudod tenni", akkor miért nem fogunk hozzá? Mind olyan nagyok akarunk lenni, de nem tudunk. Miért? Mert nincs meg hozzá az erőnk, tudásunk és bölcsességünk. Ez ugyanolyan, mint egy sebész, aki megtanult egy bonyolult emberi szervezetet operálni. Ha egy ideig tanulunk tőle, olyan szakértővé válunk, mint ő. Olyan nagyokká válhatunk, mint Krisztus, ha megtanuljuk, amit ő megtanult. Ez nagyon logikus és tudományos. Nincs semmi titokzatos a Buddhává, Krisztus-szerűvé válásban. Nem kell a Himalájába mennetek, nem kell leborotválnotok a hajatokat, vagy eltérő ruhákat hordanotok. Megvilágosodhattok farmernadrágban! Ez csak a különböző életstílusok kérdése.

De mi erről teljesen elfelejtkeztünk. Elhisszük azt, amit az egyház, amit a papok mondanak nekünk, hogy bűnösek vagyunk és Jézus nélkül a pokolba jutunk. Ha Jézus újra visszajönne, kisírná a lelkét, hogy a tanításait ilyen módon eltorzították és megcsúfították. Ő sír. Ő még mindig sír.

Elfelejtettük, amit a Biblia mond, hogy Isten képmására teremtődtünk, hogy az Ő gyermekei vagyunk, és az Ő utódjai. Ez azt jelenti, hogy olyanok vagyunk, mint a mi Atyánk és, hogy mi is birtokában vagyunk az Ő erejének. Ha atyánk egy király, akkor ezáltal mi hercegek és hercegnők vagyunk, és ez valami, nem? Úgyhogy miért ne higgyünk saját értékünkben? Miért tagadjuk meg örökségünket, velünk született jogunkat? Folyton ismételjük, hogy "Isten gyermekei vagyunk, és az ő képmására teremtődtünk", és csak néhány fillérért küzdünk mindennap, és folyton imádkozunk anélkül, hogy választ kapnánk. Azért, mert nem a megfelelő forráshoz fohászkodunk, és mert a rossz ajtón kopogtatunk.

A Mennyországba vezető út nehéz, mert:

"Keskeny az út, amelyik az élethez vezet és széles az út, amelyik a romláshoz vezet, és olyan sokan járnak rajta." (Máté 7.13)

Néhányan azt mondják, hogy olyan, mint a borotva éle, mert olyan nehéz azon járni. Miért olyan keskeny az út? Azért, mert ellenkezik a gondolkodásmódunkkal, vágyainkkal és kísértéseinkkel. Alá kell merülnünk a létezés óceánjába, anélkül, hogy benedvesítenénk a ruhánkat. Ezért olyan nehéz. Ebben a világban kell élnünk, az összes kísértésével és konfliktusaival együtt, és fegyelmezettnek és tisztának maradnunk. Mint a lótuszvirág: a sárban született, de mégis oly tiszta, makulátlan és illatos. Követnünk kell a példáját, és szentté kell válnunk a pokolban.

Mikor Jézus élt, azt mondta:

"Én vagyok az Út, én vagyok a világ világossága, amíg a világon vagyok."
(János 9.5)

Tehát miután távozott, fizikai értelemben már nem a világ világossága. Úgyhogy hátrahagyott nekünk tanításokat, amik a mindennapi életünkben irányítanak minket. Ez nagyon jó. De van valami csendes természetű dolog, amit nem kapunk meg. Ez a csendes tanítás, amit csak csendben lehet átadni. És ez a legfontosabb dolog, ami megláttatja velünk Istent, és ami közelebb visz minket Istenhez. Úgyhogy bűntudat nélkül menjetek oda bárkihez, aki ilyen módon tud segíteni nektek.

Cookies make it easier for us to provide you with our services. With the usage of our services you permit us to use cookies.
Ok